Rejtélyes rejtett kamerák – kell ez nekünk?
A Kis Testvér szép új világa
- Biztonságtechnika
- /
- 2017-04-30
Előre szeretném jelezni, hogy nem vagyok jogász. Ennek megfelelően, a jogi kérdésekkel legfeljebb érintőlegesen foglalkozom jelen cikkben. Ezen „érintések” nem tekinthetők profi jogértelmezésnek, részletes tájékoztatásért kérem keresse fel jogászát, adatvédelmi szakértőjét!
Érdekes lenne egy olyan felmérést készíteni, melyben azt kutatnánk, hogy kiben milyen képzetet kelt az, amikor meghallja a „rejtett kamera” szavakat. Két fő csoportot azért jelentős biztonsággal meg tudok határozni. Az egyik csoport tagjai a James Bond filmeken edződött „kockák”, akik szerint egy kamerát mindenben el lehet rejteni, akár egy injekciós tűben is! A másik csoport ennyire nem megy messzire és macikba/mozgásérzékelőkbe rejtett eszközökön gondolkodik el.
A „rossz” hír az, hogy…
…inkább az első csoportnak van igaza, bár az injekcióstű (ma még) barokkos túlzás volt. Ha másra nem, de a modern gyógyászatban használatos kapszula kamerákra, melyek mérete nem nagyobb, mint egy masszívabb multivitamin kapszula. A további szócséplés helyett, beszéljen egy sokatmondó kép!
Ezt elnézve már nem is látszik hihetetlennek, mikor arról szólt a londoni fáma, hogy bűnözők az ATM-ek külső peremébe rejtettek videofelvevő rendszert.
Ezek után jöjjön a jó hír!
A „jó” hír pedig annyi, hogy zseniális, akár 7 napon keresztül is üzemképes eszközök érhetők már el (pl. egy PC egérbe integrálva). Azonban, ez nem jelenti azt, hogy ezek az eszközök önmagukban képesek ugyanazt a hatékonyságot biztosítani, mint egy hagyományos CCTV rendszer. Értsd, maga a kamera lehet egy kapszulában, de a rögzítést már egy külső egység végzi, az üzemideje erősen limitált. Avagy a már említett „egérbe” integrált rendszer esetén minden egy helyen van, de a tényleges, 7 napos, üzemidő csak akkor igaz, ha napi szinten csak néhányszor, 1-2 képkockát rögzít a készülék.
Mi is az a rejtett kamera?
Fentebb egy kicsit előre rohantam, ezért tegyünk egy kis rendet a rejtett kamera dzsungelben! Némileg önhatalmúan, három fő és egy alkategóriában javaslok gondolkodni, amikor rejtett kameráról beszélgetünk.
1. Diszkrét kamerák
A diszkrét kamerák voltaképp „szimpla” CCTV kameráról beszélünk, melynek kivitele olyan, hogy minimálisan üt el a környezetétől, a laikus számára szinte észrevehetetlen. Illetve, méretéből adódóan részlegesen rejthető (pl. irodai/szoba növényzet közé). Itt első sorban nem a titkosság a cél, hanem a pszichikai nyomás („Nagy Testvér” effektus) csökkentése; azaz a kedves látogató/vásárló ne érezze, hogy kapásból bűnözőnek nézik.
2. „Fedett” kamerák
Az angol terminológiában „covert camera” (fedett/rejtett kamera) név alá sorolhatjuk a különböző eszközökbe (mozgás- és füstérzékelő), falba, plafonba, műszaki berendezésekbe (pl. ATM) különböző egyéb tárgyakba rejtett kamerákat. Megkülönböztetendő a következő kategóriától, fontos kitétel, hogy ezek egy hagyományos, analog/IP CCTV rendszer részét képezik. Értsd, a képanyagot nem/nem csak helyben rögzítik, hanem kábeles, vagy kábelnélküli megoldással egy központba továbbítják. Jelen esetben is lehet a felhasználási cél a minél diszkrétebb felhasználás, a megfigyelt személyek „komfortérzetét” kiszolgálandó. Azonban, itt már inkább a „burkolt” ellenőrzés, nem kevés esetben kifejezetten titkosszolgálati (jellegű) „projekt” van a háttérben.
3. Kém kamerák
Az ún. „Spy Camera” kategóriába, már nevéből (kém kamera) adódóan is, azokat az eszközöket sorolnám, melyek a szintén angol „stand alone” jelleggel üzemelnek. Egy „személyben” kamera és a rögzítő. Saját tápegységgel, adott esetben kommunikátorral rendelkezik. Nomen est omen, ez már tényleg a hírszerzés kategóriája. Még akkor is, ha a gyanakvó főnök/férj/feleség él vele.
+1. Minek nevezzelek?!
Azon túlmenően, hogy a fenti kategóriák sok esetben összemosódhatnak, van még egy-két (vagy több) termék, ami külön kategóriát képez, de adott esetben megfigyelési célra is alkalmazható. Rendelkeznek egyértelműen (vagy kevésbé) látható kamerákkal, minimális ráfordítással (egy-két app letöltésével) akár rendszerbe is foglalhatók. Egyre több VMS fejlesztő biztosít olyan kiegészítőket, melyek segítségével ezen eszközök is a CCTV rendszerünk elemévé tehetők. Igen, ezek az ún. „okos” eszközök, beépített kameraegységekkel. Melyek közül az egyik, ma már akár hőkamera is lehetne, illetve vannak olyan hőkameraegységek, melyek okostelefonhoz/Tablethez csatlakoztathatók az usb porton keresztül. Itt a felhasználás, a szakszolgálatokat ide nem számítva, erősen ad-hoc jellegű. Stratégiai elemként kevés szervezet/magánszemély tervezi be CCTV rendszerébe.
Detektálás
Erre nem térnék ki részletesen. Leginkább azért, mert elképzeléseim és információim vannak, de személyesen még nem próbáltam ki egyiket sem. Pontosítok, nem túl sokat próbáltam ki, azokat is kiállításokon, ahol (természetesen) remekül működtek.
Három főbb megoldással találkoztam:
1. A rejtett kamera optikáját keresi
2. A kamera keltette „szmog” (vivőfrekvencia) nyomait kutatja.
3. Amennyiben a kamera rádió kommunikátorral ellátott,
akkor ennek nyomát/eredetét igyekszik felfedni.
Természetesen az interneten elérhető termékek mennyisége, minősége és ára végtelen. A hatékonyságuk… Hm... nézőpont kérdése. Egy biztos, ha alaposan át szeretnénk nézni egy lakást/irodát/szállodai szobát akkor az nem egy kétperces tevékenység. Talán a leghatékonyabb (az olcsóbb megoldások között) a 920nm-es lézerdiódákat használó termékek, de ezekkel időbe telik míg átfésülsz egy lakást. S persze, ne verőfényes napsütésben tedd mindezt, lehetőleg.
A legszebb, természetesen, korunk gyermeke a mobil app. Csak letöltöd és máris detektálsz. Hogy mit, az már egy másik kérdés. Az app „magnetométere” kicsit hektikusan jelezte a kamerákat. Kétségtelen, hogy az IR fényt „felderítő” (láthatóvá tevő) üzemmódja hasznos lehet. Ha már kellően sötét van az adott helyiségben ahhoz, hogy a kamera mellé integrált IR sugárzók, ha vannak (az esetek jelentős részében akadnak), aktivizálódjanak. Persze, még mindig van egy-két „ha”, de az már egy hosszabb elemzés részét képezné.
Maradjunk annyiban, hogy egy átlagembernek tökéletesen elegendő az app, illetve a 10-20eFt-os kütyü. Ha ezeknél nagyobb hatékonysággal szeretne „rovarirtani” valaki, akkor keressen profi szakembert!
Egy pici jogi csűrés
Mint az elején említettem, nem kenyerem a jogászkodás, ezért ez csak az én meglátásom, nem hivatalos jogi szakvélemény. Meglátásom szerint, a tényleges probléma a kifejezett kémkamerákkal lehet. Mármint, ha valaki nagyon kötekedni akar. Leginkább azért, mert a kémkamerák esetén nem szokás kitenni a „CCTV in Action” táblácskákat, így máris megsértettük az adatvédelmi törvényt, ehhez jön a PTK 2:48. § (”Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”) Amennyiben az így készült felvételek egy büntetőjogi eljárásban kerülnek felhasználásra, akkor a bíróság (az eddigi gyakorlatra építve) eltekint a személyiségi jogok firtatásától. Azt majd maximum egy polgáriperes eljárás keretében boxolhatják le a felek.
Kell ez nekünk?
Nézőpont kérdése. Van, amikor nagyon hasznos. A kifejezett kémkamerák és a „minek nevezzelek” kategória termékei kivételével a rejtett kamerák hasznos részei lehetnek egy „hagyományos” CCTV rendszernek. Ha nem a kifejezett elrettentés a célunk, hanem az, hogy a rendszer működése minél kevésbé legyen zavaró/zaklató jellegű. Ettől még persze, a figyelmeztető táblákat ki kell tenni!
Ollári Viktor
Érdekes lenne egy olyan felmérést készíteni, melyben azt kutatnánk, hogy kiben milyen képzetet kelt az, amikor meghallja a „rejtett kamera” szavakat. Két fő csoportot azért jelentős biztonsággal meg tudok határozni. Az egyik csoport tagjai a James Bond filmeken edződött „kockák”, akik szerint egy kamerát mindenben el lehet rejteni, akár egy injekciós tűben is! A másik csoport ennyire nem megy messzire és macikba/mozgásérzékelőkbe rejtett eszközökön gondolkodik el.
 |
…inkább az első csoportnak van igaza, bár az injekcióstű (ma még) barokkos túlzás volt. Ha másra nem, de a modern gyógyászatban használatos kapszula kamerákra, melyek mérete nem nagyobb, mint egy masszívabb multivitamin kapszula. A további szócséplés helyett, beszéljen egy sokatmondó kép!
Ezt elnézve már nem is látszik hihetetlennek, mikor arról szólt a londoni fáma, hogy bűnözők az ATM-ek külső peremébe rejtettek videofelvevő rendszert.
 |
Ezek után jöjjön a jó hír!
A „jó” hír pedig annyi, hogy zseniális, akár 7 napon keresztül is üzemképes eszközök érhetők már el (pl. egy PC egérbe integrálva). Azonban, ez nem jelenti azt, hogy ezek az eszközök önmagukban képesek ugyanazt a hatékonyságot biztosítani, mint egy hagyományos CCTV rendszer. Értsd, maga a kamera lehet egy kapszulában, de a rögzítést már egy külső egység végzi, az üzemideje erősen limitált. Avagy a már említett „egérbe” integrált rendszer esetén minden egy helyen van, de a tényleges, 7 napos, üzemidő csak akkor igaz, ha napi szinten csak néhányszor, 1-2 képkockát rögzít a készülék.
 |
Mi is az a rejtett kamera?
Fentebb egy kicsit előre rohantam, ezért tegyünk egy kis rendet a rejtett kamera dzsungelben! Némileg önhatalmúan, három fő és egy alkategóriában javaslok gondolkodni, amikor rejtett kameráról beszélgetünk.
1. Diszkrét kamerák
A diszkrét kamerák voltaképp „szimpla” CCTV kameráról beszélünk, melynek kivitele olyan, hogy minimálisan üt el a környezetétől, a laikus számára szinte észrevehetetlen. Illetve, méretéből adódóan részlegesen rejthető (pl. irodai/szoba növényzet közé). Itt első sorban nem a titkosság a cél, hanem a pszichikai nyomás („Nagy Testvér” effektus) csökkentése; azaz a kedves látogató/vásárló ne érezze, hogy kapásból bűnözőnek nézik.
 |
Az angol terminológiában „covert camera” (fedett/rejtett kamera) név alá sorolhatjuk a különböző eszközökbe (mozgás- és füstérzékelő), falba, plafonba, műszaki berendezésekbe (pl. ATM) különböző egyéb tárgyakba rejtett kamerákat. Megkülönböztetendő a következő kategóriától, fontos kitétel, hogy ezek egy hagyományos, analog/IP CCTV rendszer részét képezik. Értsd, a képanyagot nem/nem csak helyben rögzítik, hanem kábeles, vagy kábelnélküli megoldással egy központba továbbítják. Jelen esetben is lehet a felhasználási cél a minél diszkrétebb felhasználás, a megfigyelt személyek „komfortérzetét” kiszolgálandó. Azonban, itt már inkább a „burkolt” ellenőrzés, nem kevés esetben kifejezetten titkosszolgálati (jellegű) „projekt” van a háttérben.
 |
Az ún. „Spy Camera” kategóriába, már nevéből (kém kamera) adódóan is, azokat az eszközöket sorolnám, melyek a szintén angol „stand alone” jelleggel üzemelnek. Egy „személyben” kamera és a rögzítő. Saját tápegységgel, adott esetben kommunikátorral rendelkezik. Nomen est omen, ez már tényleg a hírszerzés kategóriája. Még akkor is, ha a gyanakvó főnök/férj/feleség él vele.
 |
Azon túlmenően, hogy a fenti kategóriák sok esetben összemosódhatnak, van még egy-két (vagy több) termék, ami külön kategóriát képez, de adott esetben megfigyelési célra is alkalmazható. Rendelkeznek egyértelműen (vagy kevésbé) látható kamerákkal, minimális ráfordítással (egy-két app letöltésével) akár rendszerbe is foglalhatók. Egyre több VMS fejlesztő biztosít olyan kiegészítőket, melyek segítségével ezen eszközök is a CCTV rendszerünk elemévé tehetők. Igen, ezek az ún. „okos” eszközök, beépített kameraegységekkel. Melyek közül az egyik, ma már akár hőkamera is lehetne, illetve vannak olyan hőkameraegységek, melyek okostelefonhoz/Tablethez csatlakoztathatók az usb porton keresztül. Itt a felhasználás, a szakszolgálatokat ide nem számítva, erősen ad-hoc jellegű. Stratégiai elemként kevés szervezet/magánszemély tervezi be CCTV rendszerébe.
 |
Erre nem térnék ki részletesen. Leginkább azért, mert elképzeléseim és információim vannak, de személyesen még nem próbáltam ki egyiket sem. Pontosítok, nem túl sokat próbáltam ki, azokat is kiállításokon, ahol (természetesen) remekül működtek.
Három főbb megoldással találkoztam:
1. A rejtett kamera optikáját keresi
2. A kamera keltette „szmog” (vivőfrekvencia) nyomait kutatja.
3. Amennyiben a kamera rádió kommunikátorral ellátott,
akkor ennek nyomát/eredetét igyekszik felfedni.
Természetesen az interneten elérhető termékek mennyisége, minősége és ára végtelen. A hatékonyságuk… Hm... nézőpont kérdése. Egy biztos, ha alaposan át szeretnénk nézni egy lakást/irodát/szállodai szobát akkor az nem egy kétperces tevékenység. Talán a leghatékonyabb (az olcsóbb megoldások között) a 920nm-es lézerdiódákat használó termékek, de ezekkel időbe telik míg átfésülsz egy lakást. S persze, ne verőfényes napsütésben tedd mindezt, lehetőleg.
 |
Maradjunk annyiban, hogy egy átlagembernek tökéletesen elegendő az app, illetve a 10-20eFt-os kütyü. Ha ezeknél nagyobb hatékonysággal szeretne „rovarirtani” valaki, akkor keressen profi szakembert!
Egy pici jogi csűrés
Mint az elején említettem, nem kenyerem a jogászkodás, ezért ez csak az én meglátásom, nem hivatalos jogi szakvélemény. Meglátásom szerint, a tényleges probléma a kifejezett kémkamerákkal lehet. Mármint, ha valaki nagyon kötekedni akar. Leginkább azért, mert a kémkamerák esetén nem szokás kitenni a „CCTV in Action” táblácskákat, így máris megsértettük az adatvédelmi törvényt, ehhez jön a PTK 2:48. § (”Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”) Amennyiben az így készült felvételek egy büntetőjogi eljárásban kerülnek felhasználásra, akkor a bíróság (az eddigi gyakorlatra építve) eltekint a személyiségi jogok firtatásától. Azt majd maximum egy polgáriperes eljárás keretében boxolhatják le a felek.
Kell ez nekünk?
Nézőpont kérdése. Van, amikor nagyon hasznos. A kifejezett kémkamerák és a „minek nevezzelek” kategória termékei kivételével a rejtett kamerák hasznos részei lehetnek egy „hagyományos” CCTV rendszernek. Ha nem a kifejezett elrettentés a célunk, hanem az, hogy a rendszer működése minél kevésbé legyen zavaró/zaklató jellegű. Ettől még persze, a figyelmeztető táblákat ki kell tenni!
Ollári Viktor
